A spájzból eltűnik másfél kiló vaj.
Akárhogy töri is a fejét a háziasszony, a macska az első számú gyanúsított.
Megfogja az állatot, ráállítja a mérlegre.
A mutató pontosan egy kiló ötven dekát mutat.
- No - morfondírozik az asszony -, a vaj már megvan.
De, akkor hol a macska?

Az agresszív kismalac találkozik a tündérrel.
- Teljesítem két kívánságodat - mondja a tündér.
- Miért csak kettőt? Hármat szoktak - mérgelődik malacka.
- Kettőt és kész.
- Akarok ebbe a fába egy bazi nagy szöget, amit nem lehet kihúzni.
A tündér egy intésére ott a szög.
- Húzd ki!

A zsiráf találkozik a nyuszikával és dicsekedni kezd:
- Te nyuszi, tudod milyen jó, ha ilyen hosszú nyakad van? Amikor a jéghideg üdítő végig csúszik a hosszú nyakadon és hosszabban érzed a hűsítő érzést, vagy amikor a finom rakott krumpli lecsúszik a torkodon, az a finom meleg érzés és...
Nyuszik hirtelen közbevág:

- Te mondd csak zsiráf, hánytál már!??

651. nap: Fogva tartóim folytatják a kínzásomat és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Ők pazar ételeket esznek miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam az éhségemet. Az egyetlen dolog, ami életben tart az a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, ami a bútoraik karmolászása közben tölt el.
Attól tartok megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Talán holnap megeszek egy másikat.

661. nap: Az egyik fogva tartóm ellen elkövetett tegnapi gyilkossági kísérletem majdnem sikerült. Miközben ment a szobába én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem legközelebb a lépcső tetején fogom ugyan ezt kipróbálni.

662. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

665. nap: Lefejeztem egy egeret, majd elvittem nekik a fejetlen dögöt, mintegy bemutatván nekik, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. De ők csak gügyögtek és örömködtek hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmmm, nem egészen így terveztem.

668. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül egyszer csak a vizes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni egy ilyen ördögi folyadékot. Az egyetlen vigaszom az a kis darab hüvelykujj, ami a fogaim közé szorult be.

671. nap: Valamiféle gyűlést tartottak fogva tartóim a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak és "sör"-nek hívnak. Viszont sikerült kihallgatnom őket, és kiderült, hogy "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez és hogyan hasznosíthatnám ellenük.

674. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek, majd nagy boldogan jön vissza. Bizonyosan bolond. A madár meg biztosan valamiféle informátor szerepet tölt be.
Valahogyan sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amin a fogva tartóim beszélnek (valami vakondéhoz hasonló beszéd) és beszélget velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyenlőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de én tudok várni, az egész csak idő kérdése.

Két majom ül a fán, az egyik meghámozza a banánt a másik nem.
Kérdezi az egyik:
- Miért nem hámozod meg a banánt?
- Miért hámoznám meg, hisz tudom mi van benne!

Két hal beszélget a tóban:
- Vigyázz! - mondja a nagyobbik - az ott egy horog. Nehogy bekapd!
- Miért? - kérdezi a kis hal.
- Két okból - válaszolja a nagy - Az egyik, hogy ha bekapod, akkor kifognak, megpucolnak, megsütnek és megesznek.
- Nagyon köszönöm - mondja a kis hal - megmentetted az életemet. - És mi a másik ok?
- Az, hogy én akarlak megenni!

A sas és a sólyom azzal lazulnak befüvezve, hogy leugranak a sziklafalról, majd amikor már majdnem földhöz érnének, kiterítik szárnyaikat, és felemelkednek. Arra jár a medve:
- Sziasztok, én is megpróbálhatom?
- Hogyne.
Medve leugrik, a sas utánaszól:
- Te medve, tudsz repülni?
- Nem.

- Hű de laza.

Megdöglik az állatkerti gorilla. A botrány elkerülése miatt az ápolónak kell beöltöznie a hétvégi ünnepség idejére.
Megy is a dolog szépen, eszi a banánt, döngeti a mellét, a kötélen himbálódzás közben azonban véletlenül átzuhan az oroszlán ketrecébe.
Ijedtében kiabálni kezd:

- Segítség, engedjenek ki!
Az oroszlán a közelébe húzódik, és halkan odaszól:

- Kussolj már te barom, még a végén kirúgnak bennünket!

A kis béka kérdezi apjától:
- Apu kimehetek játszani a rétre?
- Persze kisfiam, csak vedd fel a gólyaálló mellényt!

Egy idős hölgy lép be a henteshez a kutyájával. Az állat azonnal felugrik a pultra, megragadja az egyik húsdarabot és kiszalad vele az üzletből.
- Elnézését asszonyom, de Öné ez a kutya? - kérdi feldúlva a hentes.
- Igen...Régebben én gondoskodtam róla, de ma már önellátó...