Egy vallásos családot kifigyel a betörő. Megfigyeli, hogy minden vasárnap reggel templomba mennek, ezért akkor tör be hozzájuk.
Ahogy gyűjti be az ékszereket, megszólal mögötte egy hang.
- Jézus figyel téged!
A betörő azt képzeli, hogy csak hallucinál, ezért nem totojázik, rámolja be az ékszereket a zsákjába. A hang újból megszólal.
- Jézus figyel téged!
A betörőnek elege lesz, megfordul, körbenéz és a sarokban meglát egy papagájt.
- Szóval te játszadozol velem! Csak nem téged hívnak Jézusnak?
- Nem, engem Mózesnek hívnak.
- De mégis, ki ad Mózes nevet egy papagájnak?

- Ugyanaz aki Jézusnak nevez el egy Pitbullt.

Élő csirkét küld ifjú rokonának egy farmer.
Amikor a srác ki akarja bontani a ládát, a csirkék szanaszét szaladnak.
A fiú a postára siet, és felad egy sürgős üzenet a rokonnak :
- Szétszaladtak a csirkék, hajkurásztam őket a szomszéd kertekben, de csak
tízet sikerült összefogdosnom.
Másnap érkezik meg a válasz :
- Ügyes fiú vagy, mert én csak 6 csirkét küldtem.

- Egy pici hangya bánatában öngyilkos akar lenni, ezért kiugrik a tizedik emeletről.
- Zuhanás közben számol:
– 9...8...7...6...7...8...
- A fene egye meg, már megint feltámadt a szél!

- Honnan lehet tudni, hogy a répa jó hatással van a látásra?
- Miért? Te láttál már szemüveges nyulat?

Éppen sétálni indult, amikor találkozik a tehénnel. Megszólítja:
- Hű, de nagyra nőttél! Ki vagy Te és mitől vagy ilyen nagy?
- Én vagyok a tehén és a sok fűtől nőttem ekkorára.
- Én pedig szélesszájú kecskebéka vagyok, további jó étvágyat.
A szélesszájú továbbsétál, találkozik a pulikutyával. Megszólítja:
- Hű, de hosszú szőröd van! Ki vagy te és hogy tudtál ekkora bundát növeszteni?
- Én vagyok a pulikutya és a sok-sok csirkefarhátat eszem, ettől van ilyen szép szőröm.
A szélesszájú kecskebéka továbbhalad és találkozik a gólyával. Megkérdi tőle:
- Hű, de hosszú nyakad van! Ki vagy te és mitől nőtt ilyen hosszúra a nyakad meg a lábad?
- Én a gólya vagyok és rengeteg szélesszájú kecskebékát eszem!
- Hót olyot meg hol tolólsz?

651. nap: Fogva tartóim folytatják a kínzásomat és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Ők pazar ételeket esznek miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam az éhségemet. Az egyetlen dolog, ami életben tart az a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, ami a bútoraik karmolászása közben tölt el.
Attól tartok megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Talán holnap megeszek egy másikat.

661. nap: Az egyik fogva tartóm ellen elkövetett tegnapi gyilkossági kísérletem majdnem sikerült. Miközben ment a szobába én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem legközelebb a lépcső tetején fogom ugyan ezt kipróbálni.

662. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

665. nap: Lefejeztem egy egeret, majd elvittem nekik a fejetlen dögöt, mintegy bemutatván nekik, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. De ők csak gügyögtek és örömködtek hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmmm, nem egészen így terveztem.

668. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül egyszer csak a vizes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni egy ilyen ördögi folyadékot. Az egyetlen vigaszom az a kis darab hüvelykujj, ami a fogaim közé szorult be.

671. nap: Valamiféle gyűlést tartottak fogva tartóim a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak és "sör"-nek hívnak. Viszont sikerült kihallgatnom őket, és kiderült, hogy "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez és hogyan hasznosíthatnám ellenük.

674. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek, majd nagy boldogan jön vissza. Bizonyosan bolond. A madár meg biztosan valamiféle informátor szerepet tölt be.
Valahogyan sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amin a fogva tartóim beszélnek (valami vakondéhoz hasonló beszéd) és beszélget velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyenlőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de én tudok várni, az egész csak idő kérdése.

Takácsné elmegy egy állatkereskedésbe, és egyből megpillant egy gyönyörű papagájt. Az árcédulán az áll: MOST CSAK 3.000,- Ft.
- Elnézést, mondja miért ilyen olcsó? - kérdi az állatkereskedőtől.
- Asszonyom, el kell mondanom, hogy ez a papagáj ezelőtt egy bordélyházban élt és ezért néha elég csúnyán beszél.
Takácsné tanakodik, de végül is megveszi a papagájt. Hazaviszi, leteszi az asztal közepére a letakart kalitkát, és büszkén mutatja férjének az új szerzeményt.
Leveszik a kalitkáról a kendőt. A papagáj körülnéz, majd megszólal:
- Új tapéta, ... új csajok, ... szia Bélám!

Nyuszikát megerőszakolja a róka. Az eset után nyuszika hüppögve kérdezi.
-Róka,legalább papírod van arról,hogy nem vagy AIDS-es?
-Már hogyne volna.
-Jó,akkor akár szét is tépheted.

- A rák lefekvéshez készülődik, egyszer csak kopognak.
Kivánszorog az ajtóhoz, kinéz, de sehol senki. Visszacsoszog az ágyhoz, lefekszik.
Már majdnem elalszik, amikor megint kopogtatnak. Ismét sehol senki. Újra lefekszik és el is alszik, amikor újra kopognak:

Kimegy, kinyitja az ajtót. Az ajtó előtt egy égő cigaretta, egy fél zacskó cukor, pirítós és fél üveg vodka áll. Az álmos rák csodálkozva kérdi:
- Hát ti, kik vagytok?
Mire:
- Mi vagyunk a rákkeltők!

Mi az?

Pici, zöld és 200-al veszi a kanyarokat...

Levelibéka a turmix gépben.