Egy krumpliföld mellett autózik egy operatőr. Hirtelen azt látja, hogy az ott kapáló öreg férfi egy hatalmas hátra szaltót ugrik.
Odamegy, kiélesíti a kameráját és kéri:
- Ha megcsinálja nekem ezt még egyszer, fizetek magának ötezer forintot.
- Dehogy csinálom! - mondja az öreg.
- Na, jó, akkor legyen tízezer forint.
- Ígérhet nekem bármennyit. Semmi pénzért nem vágom magam tökön még egyszer!

Két munkás dolgozik egy építkezésen. Azt kérdezi az egyik a másiktól:
- Te komám, hogy van az, hogy mi itt dolgozunk mint a barom, a nagy pénzt mégis a főnök veszi fel?
- Nem tudom, kérdezd meg tőle!
Emberünk odamegy a főnökhöz és megkérdezi:
- Főnök, hogy van az, hogy mi végezzük el a munkát, a nagy pénzt meg maga veszi fel?
- Hát barátom, az intelligencia miatt.
- Mi az az intelligencia?
- Megmutatom. Nézd, ide teszem a kezem a fára, te meg üsd meg ahogy csak bírod.
Így is lesz, de a kellő pillanatban a főnök elrántja a kezét, így a munkás a fatörzset találja telibe. Emberünk visszamegy a társához.
- Na, megkérdezted?
- Igen, meg is mutatom neked. Nézd, ide teszem az arcom elé a kezem, te pedig üsd meg jó erősen.

Egy nap diktálás közben a titkárnő észrevette, hogy a főnöke nadrágjának cipzárja lecsúszott. Mikor kiment a szobából, még visszaszólt:
- Főnök úr, nyitva a barakkajtó!
A főnök először nem vette a lapot, de később rájött, hogy a cipzárjáról volt szó. Úgy gondolta, viccesre veszi a figurát, és behívta a titkárnőt az irodájába.
- Kisasszony! Amikor reggel észrevette, hogy nyitva a barakkajtó, látta a kommandóst is benne?
- Sajnos nem, uram - válaszolja a titkárnő. Én csak egy szegény hadirokkantat láttam, ahogy két homokzsákon üldögélt.

Szabó lelkendezve megy haza a munkából:
- Képzeld drágám - mondja a feleségének. - Előléptettek! Lesz saját irodám, és saját titkárnőt is kereshetek!
- Na, szépen vagyunk - morogja a feleség. - Ajánlom, hogy valami öreg, kövér titkárnőt vegyél fel, aki mellett abszolút nem érzel késztetést egy kis munkahelyi etyepetyére!
- Úgy lesz drágám! - válaszolja Szabó. - Hétfőtől tiéd az állás!

A cégvezető úgy gondolja, hogy tudatosítja mindenkivel, kinek tartoznak engedelmességgel.
Vásárol egy : "Én vagyok a főnök!" feliratú táblát, és kiszögezi az ajtajára. Mikor később visszatér az ebédszünetről, csodálkozva látja, hogy valaki egy cetlit ragasztott az ajtajára:

"Főnök, a felesége telefonált. Kéri vissza a tábláját."

Zsiga és Gazsi munkát vállalnának a bányában.
-Dolgozott már bányában?-kérdezik Gazsit.
-Hát persze!-szól a válasz
-Akkor mondja meg mivel világítanak odalent?
-Hát, petróleummal.-feleli
-Látszik, hogy sosem dolgozott bányában. Küldje be a következő jelentkezőt!
Gazsi odaszól Zsigának
-Vigyázz, a lámpás kérdés beugratós!
Zsiga bemegy
-Dolgozott már bányában?-kérdezik.
-Hát természetesen.
-Akkor mivel világítanak odalenn?
-Kezit csókolom, én aztat nem tudhatom, mert állandó nappalos műszakban voltam!

"Józan életű kőműves brigád munkát keres!
Mottónk: Ha megáll, fal, ha leborul, járda. Valamire jó lesz."

Az igazgató feltűnően csinos titkárnőjéhez berobog a feleség az irodába.
- Hölgyem!Maga a múltkor megesküdött nekem, hogy szakít a férjemmel!
- Én mondtam neki - védekezik a titkárnő -, hogy köztünk mindennek vége.
- Akkor megkérdezhetem, hogy miért járnak szállodába azóta is?
- Azért asszonyom, mert a kedves férje ragaszkodott hozzá, hogy ledolgozzam a három hónap felmondási időt...

A nyomozó kérdi a csinos titkárnőt:
- Hölgyem, nincs valami ötlete, hogy miért ugrott ki a főnöke az ablakon?
- Sajnos nincs. Pedig olyan kedves ember volt. A múlt hónapban vett nekem egy igazi szőrmebundát, ma pedig egy igazi gyémántgyűrűt! Aztán azt mondta, szeretne velem lefeküdni, és megkérdezte, hogy mit kérek cserébe.
- És mit mondott neki?
- Azt, hogy az irodában mindenki 100 dollárt szokott adni...

A főszerkesztő titkára egy levelet mutat:
- Uram, a szaharai tudósítónk megint vízhiányról panaszkodik.
- Ugyan, hiszen állandóan ezt a nótát fújja!
- Igen, de most az egyszer tényleg komolynak látszik a dolog!
- Ezt miből gondolja?
- Abból, hogy a bélyeget biztosítótűvel erősítette a borítékra...