Egy asszony egy kisbabával elmegy az orvoshoz. Az orvos megvizsgálja a babát, megméri a súlyát, és megállapítja, hogy egy kicsit soványka. Megkérdezi a nőtől:
- Anyatejet vagy tápszert eszik a baba?
- Anyatejet...
- Akkor kérem legyen szíves derékig levetkőzni.
Az orvos megtapintja, megnyomkodja a nő mellét, és megállapítja:
- Érthető, hogy nem lakik jól a kisbaba, hisz magának nincs is teje.
- Nem csoda, mert én a nagynénje vagyok, nem az anyja!

- Doktor úr, segítsen! A férjem repülő csészealjnak képzeli magát.
- Jól van, küldje el hozzám.
- Jó, jó, de le tud itt szállni?

Nővér a beteghez:
- Uram, remélem nem babonás!
- Miért?
- Mert ezentúl csak bal lábbal tud felkelni...

- Doktor úr, a jövő héten feleségül veszem Mónikát és szeretném, ha addigra megszabadítana a bajomtól!
- És mi lenne az?
- Egy tetoválás: "Szeretlek Kati".

– Kérem, mondjon nekem egy rendellenes fogantatást!
– Férjen kívüli terhesség!

- Doktor úr, szükségem lenne valamire, ami felráz, amitől megjön a harci kedvem! Tudna nekem ilyen szert felírni?
- Nincs rá szükség, megtalálja majd a számlában, amit adok.

Egy fiatalasszony terhességi vizsgálatra megy. Az orvos megvizsgálja, majd egy pecsétet nyom a hasára.
- Ez azt jelenti, doktor úr, hogy állapotos vagyok? -kérdezi a nő.
- Ne kérdezzen semmit asszonyom, csak menjen haza.
A nő otthon jobban szemügyre veszi a pecsétet, de semmit sem tud kiolvasni belőle. Egy hónap múlva megnézi, és akkor már ki tudja betűzni: Kérem jelentkezzen orvosánál, ön terhes!

Régóta ismeri ezt a pszichiátert?
- Igen.
- Maga is mániákus depresszióval jár hozzá?
- Nem, én villamossal.

A férj elhatározza, hogy meglepi a feleségét, így hát amíg az elmegy vásárolni, nekiáll kifesteni a lakást.
Közben meglátja, hogy a WC ülőke is eléggé kopottas, ezért szépen lefesti azt is. Azonban a felesége hamarabb érkezik haza a vártnál, egyből berohan a WC-be, és sajna, beleragad a festékbe.
Mivel a férj sem bírja leszedni róla, ezért leszerelik az ülőkét és elmennek az orvoshoz. Bemennek a dokihoz, a férj felhúzza a felesége szoknyáját, és megkérdi az orvostól:
- Doktor úr! Látott már ilyet?
- Nos, igen... - feleli az orvos. - De az igazat megvallva, bekeretezve még sosem.

-Valahányszor meglátom önt mosolyogni, asszonyom, mindig arra gondolok, hogy fel kellene csábítanom a lakásomra.
-Nocsak, nocsak! Ekkora nagy nőcsábász?
-Nem asszonyom, fogorvos vagyok.