A moszkvai olimpia megnyitóján Brezsnyev elvtárs tartott beszédet. A közönség várta a szónoklatot:
B. e.: ÓÓÓÓÓ!
A nézők tapsoltak, éljeneztek, ahogy kell.
B. e.: ÓÓÓÓÓ! (ismét)
A nézők megint csak tapsoltak, hurráztak.
B. e.: ÓÓÓÓÓ!
Mire végre az egyik tanácsadó odaszólt a főszónoknak:
- Brezsnyev elvtárs! Mind az 5 karikát nem kell felolvasni!

Választások után a képviselőjelölttől kérdezi a barátja:
- Na, mi volt?
- Nem választottak meg a fiatalságom miatt.
- A fiatalságodért? Hiszen elmúltál 65 éves.
- Igen, de az ellenfelemnek sikerült felfedeznie, mi mindent követtem el fiatalkoromban...

Meghalt a régi rendszer egyik nagy vezetője. Tanakodnak, hová is kellene temetni, szóba kerül a Szentföld is!
Ekkor az egyikük feláll:
- Észnél legyünk már elvtársak! Oda nem lehet!
- De miért nem lehetne?
- Ott egyszer, már feltámadt valaki!

Kohnt beviszik az ÁVH-ra, mert nem volt nála személyi. Jól megverik, utána megkérdik:
- Na, hol laksz, te disznó?
- Kérem, én a Síp utca 8-ban.
- Menjen csak ki két nyomozó - utasítja a tiszt a beosztottjait -, és ellenőrizze!
Két bőrkabátos el is indul, Kohnt tovább verik. Rövidesen visszajön a két ÁVH-s:
- Főnök, a megadott címen semmilyen Kohn nem lakik!
- Szóval hazudtál, te szemét!?
Kohnt egész éjszaka verik, de ő ragaszkodik ahhoz, hogy a Síp utcában lakik. Mivel nem merült fel ellene semmi, hajnalban elengedik.
Kohn kékre-zöldre verve befordul a Síp utcába, meglátja a házmester:
- Kohn úr, Kohn úr, tegnap kereste két ÁVH-s, de nem árultam el, hogy itt lakik.

A Rákosi-rendszerben zsúfolt villamoson utaznak az utasok. Két barát unatkozik, az egyik a másiknak politikai vicceket mesél.
- Tudod, mi a különbség Kína és Magyarország között?
- Nem - mondja a másik.
- Míg Kína a mosoly országa, addig ami itt nálunk van, az kész röhej.
Egy 3. férfi, aki mellettük áll és hallgatja a vicceket, megszólal:
- Uram, tudja, hogy mi a különbség a villamos és maga közt?
- Nem - mondja a férfi.
- A villamos továbbmegy, maga pedig velem jön.

Bin Laden elmegy a jósnőhöz és megkérdi:
- Mikor fogok meghalni?
- Az amerikaiak nemzeti ünnepén.
- Jó, de melyiken?

- Mindegy, nekik nemzeti ünnep lesz.

Egy orosz paraszt reggel kimegy a földre kapálni. Összeszedi magát, de a kapuban megáll:
- No! Lenin könyv nálam van, párttagsági nálam van, Pravda nálam van, minden rendben! Mehetünk!
A falu végén ismét leellenőrzi magát:
- Lenin élete nálam van, párttagsági igazolvány nálam van, Pravda nálam van. Mehetek tovább!
Kiér a földekre, megint végigellenőrzi magát:
- Lenin élete nálam van, párttagsági nálam van, Pravda nálam van, minden rendben...
A francba, a kapát meg otthon felejtettem!

A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika.

Az apja leülteti, és példákkal elmagyarázza:
- Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
- Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
- Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
- A babysitter a DOLGOZÓOSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.

A kisfiú elraktározza a hallottakat, és elmegy aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse "telerakta a pelenkáját" és sír. Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitternek, de a szobában látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.

Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
- A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a jövő is szarban van.

A párttitkár diktál a gépírónőnek:
- Összevont pártértekezletet tűzök ki, melyen megtárgyaljuk a két hónappal ezelőtti központi bizottsági ülés határozatát. Az értekezletet jövő héten keddre tűzöm ki.
A titkárnő zavartan megáll egy pillanatra:
- Elnézést, párttitkár elvtárs! A keddet hány d-vel írjam?
A párttitkár elgondolkozik, majd így szól:
- Írja át szerdára.

Szeptember 11.-én a kínai államfő részvéttáviratot küld George W. Bushnak:
"Elnök úr, engedje meg, hogy kifejezzem népünk együttérzését a szörnyű tragédia után, egyúttal felajánljam segítségünket. Ha a Pentagon valamelyik fontos irata esetleg megsemmisült volna, csak szóljanak nyugodtan, nekünk van róla másolatunk..."