- Mi a baj, sógor? - kérdezi az egyik.
- Tudod, rettenetesen fáj a fogam! - panaszolja a másik.
- Há' mér nem húzatod ki? Ha az enyém volna, én már rég kihúzattam volna!
- Ez az! Ha a tiéd lenne, már én is kihúzattam volna!

A kínaiak világhódító hadjáratba kezdenek, és szépen lassan eljutnak Székelyföldig. Felsorakozik a két hadsereg egymással szemben, majd a kínai vezér megbeszélésre hívja a székely vezért, Áront.
- Nem félsz? - kérdi a kínai.
- Hát, miért is félnék? - kérdi hetykén Áron.
- Azért - válaszol a kínai -, mert mi 150 millióan vagyunk,
ti meg csak 20 ezren.
Elkerekedik Áron szeme, feltolja a kucsmáját, megvakarja a fejét majd hátrafordult a hadaihoz:
- Emberek! Hova a fenébe fogunk eltemetni 150 millió kínait?

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "Vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.
De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritáte.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire.
- Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".

Áll a székely juhász a réten a botjára támaszkodva. Arra megy a többi juhász, meglátják, kérdik tőle:
- Hát te meg mit csinálsz?
- Gondolkodom.
- És hol a fenében van a nyájad?
- Azon gondolkodom..

A székely bácsi utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen, bátyám, mert kisodródunk!
Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk bátyám, mert mind itt halunk!
- Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is.
Ezután egy harmadik kanyar is feltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Harminc éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!

Két székely fát vág az erdőben. Azt mondja az egyik:
- Te, tudod-e, mi az a vagánykodás?
- Nem tudom...
A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leeső fejsze alól.
- Na látod, ez a vagánykodás!
A másik székelynek megtetszik a dolog, így másnap a fiával megy ki az erdőre, gondolja megmutatja, mit tanult.
- Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A fickó feldobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani megbotlik, és agyonüti a balta.
A fiú egyedül érkezik haza. Otthon az anyja:
- Apád hol van?
- Még kinn vagánykodik az erdőben.

A székelyek és a kínaiak háborúzni akarnak egymással.
- Aztán hányan vagytok? - kérdezik a kínaiak.
- 90.000. - felelik a székelyek - Hát ti?
- Egymilliárdan.
- Baj van, Áron bátyám! - szól hátra a székely vezér - Hová temetjük ezt a sok kínait?

Orgonaszínű inget akar vásárolni a székely.
A kereskedő halmozza a különféle színű ingeket, az egyik túl sötét, a másik
rózsaszínű, a harmadik zöldes, a negyedik pirosas.
A kereskedő már kezd kiborulni idegileg, ezért megkérdi:
- Uram, látott már valahol olyan inget?
- Láttam hát, ott van a kirakatban.
- Na de, az az ing fehér!
- És akkor? Maga még nem látott soha fehér orgonát?

Felszáll a buszra az öreg székely, majd útközben fingik egy hatalmasat. Erre felpattan egy öreg néni, és így szól:
- Ez hallatlan.
Erre a székely:
- De szaga az van.
Utána felpattan egy öreg bácsi és így szól:
- Kikérjük magunknak!
- Már kint van!
Erre felpattan egy néni, ő így szól:
- No de kérem, itt többen is vagyunk.
A székely így válaszol:
- Hát osszák el egymás között!

Az öreg székely elmegy az orvoshoz.
A doki meghallgatja a tüdejét, s így szól hozzá:
- Kérem, sóhajtson nagyokat!
- Ej, haj...