- Ügyfél: Pár órája az a problémám, hogy nem csörög a telefonom, amikor hívnak.
- Hotline: Valószínűleg bekapcsolta a néma üzemmódot. Lát a kijelzőn aláhúzott hangjegyet?
- Ügyfél: Igen, de nekem nem ez a gondom, hanem amit már mondtam.
- Hotline: De az lesz a probléma. Próbálja meg a telefon bal oldalán lévő gombot hosszan nyomni, így kikapcsolja a néma üzemmódot...
- Ügyfél: Jó-jó, ezt már próbáltam, higgye el nem vagyok hülye, értek annyira a telefonhoz...
- Hotline: Értem. Akkor legyen szíves megnyomni azt a gombot, amin egy kis piros telefon van...
- Ügyfél: Most így beszélgetés közben?
- Hotline: igen.
- Ügyfél: Rendben... (megszakadt)

- Jó napot! A Hazai Világbank telefonszámát szeretném.
- Hazai Világbank?
- Tudja, a HVB bank!
-------------------------------

- Itt lakom Tamásiban, és a házammal szemben van egy telefonfülke. Most, hogy északi szél fúj, állandóan csapkod az ajtaja. Ki tudna küldeni valakit, aki megjavítja?

Egy somogyi kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte. Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, meg hasonlók. Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet. Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant: - Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek! Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
- Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban! - Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
- Hát. . . 30-40. 000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet. Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből. A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől.

Szabó hazaérkezik az afrikai útjáról, s a barátai nyomban elárasztják kérdésekkel:
- Na, és hogy érezted magad a kannibálok között?
- Ó, rettentő barátságos emberek! Mindjárt az első nap ott akartak tartani ebédre...

"Köszönöm az éjszakai szerenádot! Anyámék meg a szomszédok üzenik, hogy örülnek, hogy ennyire el vagy ájulva a szexuális képességeimtől, de ha lehet, a következő pár évtizedben ne itthon randizzunk!
U.i.: Én is szeretlek!"

Az egyik olasz játékvezető így dicsekedett az őt meginterjúvoló újságírónak:
- Amikor Rómában a mérkőzés után elhagytam a stadiont, több százan kezet csókoltak nekem.
- Olyan jól bíráskodott?
- Dehogyis! Püspökruhába kellett öltöznöm, hogy kimenekülhessek a szurkolók közül.

Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stresszmentesen fel tudok készülni majd az eseményre.
Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellöl, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt:
- Húha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából?
- Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!"

Buszos osztálykirándulás keretében viszik a diákokat egy vidéki színház Dózsa György című színdarabjának előadására.
Az út kb. 1,5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap. A szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket.
Így nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen! A jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva. Mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja lapos kúszásban elfoglalni a székeket. Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbuváló Dózsa így kiált fel:
- Hol késtetek, parasztok?
Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza:
- Jöttünk volna mi kérem, de lerobbant az a kurv@ busz!

Ügyfél: Áramlopást szeretnék bejelenteni.
Ü.i.: Ön honnan tudja, hogy lopják az áramot?
Ügyfél: Onnan, hogy én csináltam a rendszert, de nem fizették ki a melómat.

‎- Szeretsz, édesem?
- Szeretlek!
- Akkor is szeretni fogsz, ha nem lesz ennyi pénzem?
- Igen, akkor is, csak hiányozni fogsz egy kicsit.