Az utasszállító hajóról egy hosszú szakállú, ápolatlan férfit pillantanak meg az egyik kis szigeten, aki vadul integet és ordítozik.
- Ki ez az ember? – kérdezi az egyik utas a kapitányt.
- Fogalmam sincs. De mindig megbolondul, ha erre járunk!

A rendőr leállítja az autóst az autópályán, és megkérdi tőle:
- Uram! Megkérdezhetem, mióta jön hibás hátsó lámpákkal? A sofőr kiszáll, megnézi a kocsi hátulját, majd térdre esik és elkezd zokogni.
- Ugyan már, annyira azért nem súlyos a helyzet! - nyugtatja a rendőr.
- Pár kiégett izzó miatt még nem kell elkeseredni!
- Nem??? És az utánfutóm, meg a motorcsónakom?

Egy idős hölgy rettegésben tartotta a diliházat. Olyan gyorsan száguldozott a szobák között a motoros kerekesszékével, hogy bedőlt a kanyarban. Egy ápoló megállította és azt kérdezte tőle:
- Van Önnek jogosítványa erre a járműre?
- Természetesen van - válaszolta a hölgy, és egy csokipapírt adott a férfinak.
- Rendben, de vezessen óvatosan - felelte az.
Továbbrobogott, keresztül a hallon, de nem sokára egy másik ápoló állította meg.
- Van Önnek érvényes forgalmi engedélye erre a járműre?
- Természetesen van. - válaszolta és egy rágógumi papírt adott oda.
- Rendben, vezessen óvatosan!
A nő tovább gurult, befordult a folyosóra, és a folyosó végén meglátott egy férfi beteget, tök pucéran, álló farokkal. Hirtelen lefékezett, és bosszankodva szólt:
- A fene egye meg, már megint a szonda...

A paraszt bácsi riportot ad a tévéseknek. Ott van a polgármester is és azt mondja a parasztnak, hogy túlozzon, ha rálép a lábára.
– Hány gyereke van, bácsi ? – kérdi a riporter.
– Nyolc.
– Szép család! – mondja a riporter. – És hány szobás lakásuk van?
– Egy (a polgármester rálép a lábára) – de személyenként – mondja a paraszt bácsi.
– És mennyi a fizetés, bácsika? – kérdi a riporter.
– Hát, az igazat megvallva, 5000 Ft (a polgármester megint rálép a lábára) … de naponta! – mondja büszkén az öreg.
– És mi a hobbija, bácsi?
A paraszt bácsi nem tudja mi az a hobbi, így azt mondja:
– 20 centi (a polgármester rálép a lábára) de hideg vízben!

Egy óriás luxushajón a nagyteremben éppen egy bűvész szórakoztatja a vendégeket.
Egyszer csak sápadt arccal odaszól hozzá a kapitány, és azt suttogja a fülébe.
- Süllyed a hajó. Közölje óvatosan a vendégekkel!
A bűvész úgy érzi, hogy itt a nagy szereplés ideje, és így szól a közönséghez:
- Most pedig az egyik legnagyobb illuzionista mutatványom következik! Elsüllyesztem, a hajót!
Megkérek mindenkit, hogy szálljanak át a mentőcsónakokba!

Egy csirketenyésztő bemegy a bárba, rendel egy pezsgőt és odaül a pulthoz egy szintén pezsgőt iszogató hölgy mellé.
A nő ránéz, és csodálkozva kérdi.
- Maga is ünnepel?
- Igen, ez egy különleges nap számomra.
- Micsoda egybeesés! Nekem is különleges ez a nap.
- Ez tényleg nagyszerű. Mit ünnepel?
- Régóta szerettünk volna gyereket a férjemmel és ma kiderült, hogy végre terhes vagyok.
- Micsoda egybeesés! Én csirketenyésztő vagyok és a tyúkjaim évekig meddőek voltak.
- Mostantól azonban termékeny tojásokat tojnak.
- Ez nagyszerű. És hogyan csinálta?
- Lecseréltem a kakast.
A nő elmosolyodik:
- Micsoda egybeesés!

Elnézést uram!Megmondaná, hogy mennyibe kerül majd a kép? - kérdi Szabó a fényképésztől.
- Azt majd később mondom meg, most azt szeretném, ha mosolyogna...

A pap és a buszsofőr egyszerre kopogtatnak a mennyország kapuján. Kijön Szent Péter, röviden elbeszélget velük, majd beengedi a buszsofőrt. A pap fölháborodva kérdezi:
- És én? Engem, aki egész életemben Isten szavát hirdettem, nem engedsz be? Hogy lehet ez?
- Hát úgy, hogy amíg te prédikáltál, mindenki aludt. Bezzeg amíg a buszsofőr vezetett, addig mindenki imádkozott!

- "A Facebook az egy ilyen számítógépes szakácskönyv. Anyu, mikor süt vagy főz valami finomat, akkor mindig azt mondja, hogy várjatok, először lefotózom, mert felteszem a Facebookra."

- "Anya azt mondta, hogy lefotóz, ne mozduljak, mert utána feltesz a Facebookra. De végül nem is tett fel, csak nyomkodta a telefonját, én meg álltam a kertben."

Egy nő sétál az utcán a gyerekével. Megáll előttük egy néni és felkiált:
- Jaj, de édes kisbaba! Tisztára olyan, mint az apja.

- Igen, bár jobban szeretném ha inkább a férjemre hasonlítana.