Írországból felszáll a repülőgép, 150 ír utassal a fedélzetén. Fél órával felszállás után az egyik utaskísérő bejelenti:
- Kedves utasaink! Sajnos egy logisztikai hiba miatt kevesebb ételt kaptunk, így csak 50 ebédet tudunk felszolgálni. Aki önként lemond az ételről, annak ingyen italt adunk a hátralevő 3 órában!
Eltelik egy újabb fél óra, ismét az utaskísérő:
- Kedves utasaink! Aki mégis meggondolta volna magát az ebéddel kapcsolatban, kérjük jelezze! Még 50 adag rendelkezésre áll...

A kisfiam születésnapjára vettem egy méregdrága akkumulátoros autót, amibe be lehet ülni.
A gyerek, miután kibontottuk együtt az ajándékát, beült az autó dobozába, és egész nap abban játszott.
Mi ebből a tanulság?
A következő szülinapjára kap egy üres dobozt, és a maradék 60.000 forintból pedig én kapok egy hordó Whiskyt.

Három idős ember az öregedés nyavalyáiról beszélget:
- Gyakran előfordul velem, hogy állok például a hűtőszekrény előtt, egy adag majonézzel a kezemben, és egyszerűen nem emlékszem, vajon most vettem-e ki onnan, vagy most akarom visszatenni - így az első.
A másik idős nő erre ezt mondja:
- Igen, velem is előfordult már, hogy álltam a lépcső közepén, és képtelen voltam rájönni, vajon felfelé, vagy lefelé indultam el.
A harmadik gyorsan mondja:
- Szerencsére nekem nincsenek ilyen problémáim. Ezt le is kopogom... Nahát! Ti is hallottátok? Mindjárt megyek és megnézem,ki az.

Gyula bácsinak feltűnik, hogy a TSZ-elnöknek és az agronómusnak milyen jól megy. Panaszt is tesz náluk, ám azok így felelnek:
- Eláruljuk a titkot! Korán kell kelni.
Gyula bácsi másnap korán kel, és látja, hogy a TSZ-elnök meg az agronómus a falusi raktárnál a saját kocsijába dobozokat pakol.
Ezek után ő is így tesz, és napról napra gazdagabb lesz. Az egyik nap jó munkája eredményeképpen jutalomutazást kap Moszkvába, ahová az új Volgájával megy.
Az egyik reggel kinéz a fényűző szálloda ablakán, és látja, hogy az autója nincs sehol.
- Az anyjukat!Úgy látszik, hogy itt még korábban kelnek.

‎- Hogy hívják a kisnyugdíjast a piacon?

- Szárny és fejvadász.

- Gáborhoz menj férjhez! - mondja az anya a lányának. - Ő mindig tudja, hogy mit akar.
- Én akkor is Csabához megyek, anyukám.
- Miért?
- Mert ő meg azt tudja, hogy én mit akarok.

Hogy miért kell sokat dolgoznom?
10 millió lakosa van az országnak, ebből három és fél millió nyugdíjas, ami azt jelenti, hogy a maradék hat és fél milliónak kell megcsinálni az összes munkát.
Hétszázezren tanulnak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5.8 millió emberre marad az összes munka. A dolgozókból nyolcszázezren a kormánynak dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5 milliónak kell megcsinálnia mindent.
Fél millió embert alkalmaz a katonaság, ami azt jelenti, hogy maradt 4.5 millió ember, akikre az összes munka hárul.
Vegyük azt az összes embert, aki a Parlamentben, polgármesteri hivatalokban, állami támogatású intézményekben dolgozik, s megkapjuk azt a maradék másfél millió embert, akikre a tényleges munka elvégzése esik.
Egy adott pillanatban háromszázezer ember fekszik kórházban, van táppénzen, hozzájuk jön a fél millió munkanélküli, s máris megkapjuk azt a valódi embermennyiséget, ami pontosan hétszázezer embert jelent - no, hát ennyinek kell elvégeznie minden munkát.
Most olvastam a legújabb statisztikákat: jelenleg 699.998 ember van börtönben, ami azt jelenti, hogy mindössze két emberre maradt minden munka - rád és rám.
Márpedig te, barátom, éppen a számítógéped előtt ülsz és hülye vicceket olvasol...

A motoros rendőr hosszasan követ, majd megállít egy gyorshajtót.
- Uram, mondja miért nem állt meg az első figyelmeztetésre? - kérdezi dühösen.
- Gondoltam, biztos csak azt akarja mondani nekem, hogy "Jó reggelt, polgármester úr!" - feleli az.
- Ööö..., igen, uram, és még azt is, hogy a szomszéd várost kicsit lassabban közelítse meg, ha kérhetem.

1. A gravitáció nem egy ötlet, hanem természeti törvény, amely ellen fellebbezésnek helye nincs.

2. Mindig törekedj arra, hogy leszállásaid száma egyenlő legyen a felszállások számával.

3. Amennyire csak lehet, törekedjünk arra, hogy a gép hegyes vége mindig előre álljon.

- Uram, hogy meri becsmérelni a festményeimet? - kérdi a festőművész Kovácstól.- Hogy mondhatja egyáltalán egy képre, hogy rossz? Próbált ön már valaha festeni?
- Nem, de a záptojásról is megmondom, hogy rossz, pedig sosem tojtam tojást!