Az igazoltató rendőr megállít egy autóst:
- Megkérdezhetem uram, hogy mi az a sok tőr az autójában?
- Tudja, én artista vagyok.
- Nem hiszem. Mutasson valamit! - akadékoskodik a rendőr.
Az artista kiszáll, és elkezdi a késeket a levegőbe dobálni. Pár perc múlva megáll egy másik autós is, melyben két férfi utazik. Megszólal az egyik:
- Basszus, de jó, hogy abbahagytam az ivást. Oda nézz, mit találtak ki a szonda helyett.

A papa órák óta játszik a kisfia villanyvonatával, pedig lassan már éjfélre jár. Egyszer csak megszólal a telefon:
- Halló! - hangzik a kagylóból az alattuk lakó hangja. - Nem tudná megmondani, mikor indul az utolsó vonat?!!

Egy ember egy órája kínlódik a WC-ben, de hiába, még semmi eredmény.
Közben hallja, hogy a szomszédba valaki benyit, majd a szokásos bemelegítő zajokat követően ssssss, aztán csobbb.
Emberünk nyögve, kínlódva, vigaszt remélve átszól:
- Jaj, de irigylem magát.
Válasz is érkezik:
- Ne irigyeljen. Az első a nadrágomba ment, a második a mobilom volt.

A szőke, a barna és a vörös űrutazásra készülnek.
Megkérdezik a vöröstől, hova szeretne menni:
- Én a Marsra.
Megkérdezik a barnát:
- Én a Jupiterre.
Megkérdezik a szőkét:
- Én a Napra!
- De hölgyem, a Nap közelében meg lehet sülni!
- Nem gond, majd éjjel megyünk...

Kalgonizálás: olyan kémiai eljárás, amelynek során az alumínium fűtőszálról lerobban 2 cm vastagságú vízkő, és az rögtön csillogni kezd, a háziasszony szemével együtt.
Annyira forradalmi eljárás, hogy még a mosógépszerelőnek öltözött statiszták is megdöbbennek, és az ő szemük is csillogni kezd. De ebben van az örök élet titka is, ha mosógépek lennénk, sokkal tovább élnénk, és csillogna a fűtőszálunk.

Egy nyári napon a benzinkútnál egy pap tankolás után fél órát várakozik a pénztárnál. Mikor sorra kerül, a pénztáros hölgy mentegetőzni kezd:
- Elnézést atyám, de ilyenkor, a nyári szabadságok idején, a hosszú utazás előtt, mindenki az utolsó pillanatban jön.
- Tudom mire gondol és megértem. - mondja a pap.
- Az én szakmámban is így van ez!

Két barát találkozik a vonaton.
- Múltkor azt mondtad, hogy úszol az adósságokban, és most az első osztályon utazol?!
- Nem tehetek róla, a másodosztály tele van azokkal, akiknek tartozom.

Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra.
Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy
idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
- Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
- Persze hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött.
Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze hogy ismerlek. Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
- Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd egyike a legrosszabbaknak az országban.
Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem.
A védőügyvéd sokkot kapott.
Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
- Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.

- Te öregem, én tegnap akkora halat fogtam, hogy te ilyet még a büdös életben nem láttál. Várj, lerajzolom!
Elkezd rajzolni...
- Látom barátom, ez legalább 15 kilós volt!
- És ez még csak a szeme!

A kisfiú odalép anyja mögé, és megkérdi:
- Na, kivagyok?
Az anyja magában mosolyogva belemegy a játékba:
- Nem tudom. Ki vagy?
Erre a fiú:
- Azt a kiskésit, ez tényleg működik! A tanárnő ma azt mondta, olyan koszos vagyok, hogy anyám se ismerne fel!