A mákos-meggyes bableves egy olyan étel, ami úgy készül, hogy egyszer kettőt lapozunk a szakácskönyvben.

- Gáborhoz menj férjhez! - mondja az anya a lányának. - Ő mindig tudja, hogy mit akar.
- Én akkor is Csabához megyek, anyukám.
- Miért?
- Mert ő meg azt tudja, hogy én mit akarok.

Egy sétaló férfi figyeli a horgászt. Nézi, nézi egy jó darabig, majd halkan odaszól neki:
- A horgászásnál nincs nagyobb marhaság...
- Talán csak a bámészkodás - szól vissza a horgász.

Két régi barát találkozik. Az egyikük így szól a másikhoz:
- Te haver, elég rosszul nézel ki. Csak nincs valami baj?!
- Tudod, ma tudtam meg, hogy apa leszek.
- De hiszen ez nagyszerű!
- Ja, de a feleségem még nem tudja...

A kutya tényleg az ember legjobb barátja. Ha nem hiszed el, próbáld ki a következőt:
Zárd be a kutyádat és a feleségedet a kocsid csomagtartójába.
Egy óra múlva nyisd ki!
Ki örül neked jobban, amikor meglát?

- Dokikám, azt hiszem székrekedésem van!
- Igen? Mennyire, bácsika?
- Hát...Először van a nagy karácsonyi készülődés, aztán a szilveszteri durrantások, és csak aztán a húsvéti tojás...

Az őrmester az első kimenőre készülődő újoncokat oktatja:
- Emberek, ha egy vendéglőben, a szomszéd asztalnál ketten összeverekednek, maguk ne avatkozzanak közbe! Igyák ki a sörüket, és csendben távozzanak a helyiségből.
Világos?
Az eligazítás után az őrmester meg akar győződni, hogy megértették a mondanivalóját, ezért megkérdi:
- Kiss honvéd, ha a szomszéd asztalnál két férfi elkezd verekedni, maga mit tesz?
- Jelentem, kiiszom a sörüket, és csendben távozom.

A horgász: Nem kapta be a kukacot.
A focista: Nem passzoltunk egymáshoz.
A tűzoltó: Nem éreztem a tüzet.
A hegesztő: Nem volt meg a szikra.
A kórboncnok: Élőben egészen más.
A matematikus: Nem jött be a számításom.
A táncos: Valahogy nem fogott meg.
A liftkezelő: Nem voltunk egy szinten.
A nőgyógyász: Olyan ürességet éreztem.
A vak: Nem egyezett a látásmódunk
A festő: Nem festettünk jól együtt.
A WC-s néni: Szar volt!
A cukrász: Nem volt elég édes.
A hadvezér: Nem tudtam meghódítani.
Az autó versenyző: Váltanom kellett.
Az orvos: Nem hozott lázba.
Az informatikus: Nem volt kompatibilis.
A jós: Nem volt közös jövőnk.
A tanár: Nem tudtam meghúzni.
A terrorista: Nem ejtett rabul.
A rádiós: Nem voltunk egy hullámhosszon.
A bűvész: Nem varázsolt el.
A hulla: Nem dobogtatta meg a szívem.
Stohl:Ütközött a véleményünk.
A bokszoló: Nem voltunk egy súlycsoport.
A vízvezeték szerelő: Nem volt elég nedves.
Pókember: Nem sikerült behálóznia.
A terminátor: Nem olvadtam el tőle.
A zenész: Nem tudtam ráhangolódni.
Az időjós: Nem volt felhőtlen a kapcsolat.
A kukás: Szemét volt.
A pék: Ebből nem sült ki semmi jó.
A tolvaj: Nem lopta be magát a szívembe.
Jézus: Más vizeken jártunk.
A hajós: Rossz helyen kötöttem ki.
A mezőgazdász: Nem aratott nálam sikert.
A bíró: Elítéltem a külseje miatt.
A vadász: Bakot lőttem vele.
A hegymászó: Nem juttatott el a csúcsra.
A színész: Csak megjátszotta magát.
A pilóta: Nem repített a magasba.
A rekorder: Nem tudtam megdönteni.
A rendőr: Nem volt lebilincselő.
A csúszdamester: Kicsúszott a kezeim közül.

Két barát pecázik egy ismeretlen tónál. Az egyiknek a horgára akad egy félcipő, a másiknak egy teáskanna. Legközelebb egy szék karfáját, majd egy rozsdás fazekat pecáznak ki.
Egyikük riadtan megszólal:
- Te komám! Menjünk innen gyorsan, mert itt lent lakik valaki!

Az angol, a francia és a magyar beszélgetnek róla, hogy kinek a nyelvében bonyolultabb kiejteni a szavakat. Kezdi az angol:

- Nálunk baromi nehéz a kiejtés, például az asztalt úgy kell írni, hogy "table" és úgy ejtik, hogy "téböl".

- Az semmi - mondja a francia - nálunk úgy kell írni, hogy "bonjour" és úgy ejtik, hogy "bonzsúr".

- Ugyan - mondja a magyar - az igazi nehéz kiejtés nálunk van. Úgy írják, hogy "mit tetszik mondani?" és úgy ejtik, hogy "He?".