- Jean! Mondja, milyen időnk lesz ma?
- Estére be fog borulni az ég, uram.
- Akkor támassza ki!

- Jean, mondja mi ez az irdatlan nagy dübörgés?
- A futórózsák edzést tartanak, uram!

- Jean, mondja, élnek maga szerint a Holdon emberek?
- Nem, uram.
- Akkor miért világítják ki minden este?

- Jean, nagyon hideg van. Hány fok van idebenn?
- 16 fok, uram.
- És odakint?
- 5 fok, uram.
- Akkor nyissa ki az ablakot hagy jöjjön be az az 5 fok is!

- Jean, maga tökéletes inas! Már 30 éve minden este hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha egy cseppet sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?
- Ó uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek, óvatosan visszaköpöm.

- Jean, nem tudja miért szorít annyira a lakkcipőm?
- Mert bent maradt a nyelve, uram.
- Ugyan, Jean! Ha kidugom a nyelvem, akkor is szorít...

- Jean, ma este a kastély nyugati szárnyában tálalja fel a vacsorát!
- Miért, uram?
- Mert azt mondta a fogorvosom, hogy most pár napig a másik oldalon egyek.

Az úr meztelenül borotválkozik a fürdőszobában, amikor az ablakon beugrik egy buzi és beakaszt hátulról az úrnak.
Az úrnak a szeme se rebben és a borotvával egy laza mozdulattal levágja a buzi farkát, és így szól:
- Jean, az úrnak kötszert nekem pedig dugóhúzót.

- Jean, ma este egy kedves, zenész barátom jön hozzám vacsorára.
- Rendben uram, akkor majd cintányéron tálalok.

- Jean, hozza ide a tegnapi szódavizemet!
- De uram, annak már nincs semmi ereje.
- Nem baj, nem verekedni akarok vele.