A kisfiút az édesanyja az iskola kapujában várja az első tanítási nap után.
- Na, mit tanultatok ma? - kérdi tőle.
- Képzeld, megtanultam írni! - feleli a kisfiú büszkén.
- Igen? Egyetlen nap alatt?! És mit írtál?
- Azt nem tudom, olvasni még nem tanultam meg.

Pistike egyest kap az iskolában, és nem mer hazamenni. Megkéri a tanító nénit, hogy hadd alhasson legalább egy éjszaka nála. A tanító néni haza is viszi, de amikor a díványon akar ágyat vetni, Pistike így szól:
- De tanító néni, én anyukámmal szoktam aludni. Nem alhatnék a tanító nénivel?
A tanító néni beleegyezik. Mikor lefekszenek, Pistike így szól:
- Tanító néni, én úgy szoktam anyukámmal aludni, hogy bedugom a kisujjam a köldökébe. Meg tetszik engedni, hogy itt is ezt tegyem?
A tanító néni gondolkodik, majd végül enged. Pár perc múlva azonban megszólal:
- De Pistike, az nekem nem a köldököm!
- Nekem sem a kisujjam!

A kengurut 2 méter magas kerítés veszi körül az állatkertben, mégis kiszökik egyik éjjel. Másnap hozzáépítenek a kerítéshez még egy métert, de következő reggelre ismét szabadon ugrál az erszényes az állatkertben. Harmadnap már 4 méteresre építik a kerítést, de a kenguru újra kint van. Megkérdezi tőle a teve:
- Haver, mit gondolsz, meddig fogják még magasítani a kerítésedet?
Mire kenguru:
- Szerintem egészen addig, míg észre nem veszik, hogy be kellene zárni a kiskaput!

- Mi a közös a tanárokban és a drogosokban?
- Mindig az anyaggal foglalkoznak.

- A másik munkahelyeden mit csináltál?
- Postán dolgoztam, leveleket pecsételtem...
- Nem volt unalmas?
- Nem, minden nap más volt a dátum!

Hogy hívják?
- Kovács Gültem
- ???
- Amikor megszülettem, anyám azt mondta: "Legyengültem." Apám válasza: "Legyen!"

Nemrég a férjemmel elhatároztuk, hogy fogyókúrába kezdünk. Beszereztem 1 hónapra való diétás receptet, és minden nap megfőztem az előírt fogást.
Szigorúan tartottuk magunkat az utasításokhoz, az adagokat kettéosztottam, és nem ettünk semmi mást. Annyira kellemes diéta volt, hogy még csak nem is éreztünk semmi éhséget soha.
Már két hónapja diétáztunk, de egy dekát sem fogytunk. Elővettem hát újra a receptgyűjteményt és átolvastam, hátha valami elkerülte a figyelmemet az elején.
Olvasom az első receptet, a végén ez állt: "Négy személyre tálaljuk."

Kohn összefut Grünnel, aki kölcsönkér tőle 500 forintot azzal, hogy majd hozza. Kohn ad neki. Pár nappal később megint összetalálkoznak.
- Ó, Kohn, nem tartozom én neked 500 forinttal?
- De tartozol.
- Adj még ötöt, és akkor kerek ezret kapsz vissza!
Kohn ismét ad, majd ismét sor kerül a találkozásra.
- Te Kohn, nem tartozom neked egy ezressel?
- De igen.
- Adj még ezret, és akkor kétezret adok majd!
Kohn ímmel-ámmal ad. Nemsokára Grün újra becsönget hozzá.
- Te, nem tartozom neked kétezerrel?
- Neeem!

A matematikusok és a fizikusok elutaznak vonattal a Velencei-tóra.
A fizikusok a pénztárnál az indulás előtt mindenkinek külön-külön vesznek jegyet, míg a matematikusok összesen csak egy jegyet vesznek. A fizikusok kíváncsiak, hogy majd mit fognak csinálni, ha jön az ellenőr.
Mikor jön az ellenőr, a matematikusok mind behúzódnak a WC-be. Az ellenőr bekopog a WC-be és a matematikusok kiadják a jegyet.
Visszafelé gondolják a fizikusok, hogy hát ők se dobják ki az ablakon a pénzt, és ők is csak egy jegyet vesznek.
Ezt látván a matematikusok egy jegyet sem vesznek. Mikor jön az ellenőr a fizikusok mind behúzódnak a WC-be. Odamennek a matematikusok, bekopognak elveszik a jegyet és behúzódnak egy másik WC-be.

New Yorkban egy öreg zsidó asszony 20 centért perecet árul egy utca sarkán. Egy fiatal ügyvéd minden délben arra megy, leteszi a negyeddollárost a kis asztalra, de nem vesz el a perecet. Így megy ez egy éven át minden nap.
A férfi nem szól soha semmit, ott hagyja a pénzt és továbbmegy. Egyik nap utánaszól az asszony:
- Uram! Nagyra becsülöm, hogy minden nap eljön. De hadd hívjam fel a figyelmét, hogy mától 30 cent lett a perec ára!