Két ügyvéd az erdőben túrázik, amikor meglátnak egy vicsorgó, támadni készülő medvét. Az egyik ügyvéd azonnal előveszi a futócipőjét, és elkezdi felhúzni.
- Megőrültél? - kérdi a másik. - Esélyed sincs, hogy elfuss egy medve elől, sokkal gyorsabb nálad!
- Nem is akarok nála gyorsabb lenni. Nekem elég, ha csak nálad leszek gyorsabb!

A honvédségnél az őrmester tanít a honvédoknak a logikáról.
- Molnár honvéd, álljon fel! - mondja az őrmester.
- Elmondom magának, mi a logika. Itt van maga. Megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinől a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt.
Én arra megyek, belelépek és azt mondom:
- Molnár honvéd, maga de megváltozott.
Na érti miről van szó?
- Igen. - mondja Molnár.
- Akkor mondja vissza! - szólítja fel az őrmester.
Molnár belekezd:
- Az őrmester úr megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinől a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt.
Én arra megyek, belelépek és azt mondom:
- Hej, őrmester úr! Maga semmit sem változott!

- Drágám, milyenek az új képeim?!
- Sz@rok!
- Jó, ha végeztél elmondod?!

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:

- Hatalmas Barom!

Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.

Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.

Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnek valómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg, mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!

Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája.

Üdvözli Önt a marhája!

- Miért nem igaz a mondás a szőke nőkre : "Az egyik fülén be, a másikon ki"?
- Mert a hang légüres térben nem terjed...

Kovácsékhoz betörtek...
A rendőrség a helyszíni szemlén van.
Kérdezik a háziasszonyt:
- Hölgyem, nem is gyanította, hogy tolvajok jártak a házban, amikor azt a sok kirángatott fiókot látta, a tartalmukat mind szétszórva a padlón?
- Egyáltalán nem. Én azt hittem, hogy a férjem keresett egy inget.

- Hallom a feleségednek van egy iker nővére.
- Igen.
- És egy lakásban éltek vele?
- Igen.
- És nem szoktad összetéveszteni őket egymással.
- De, néha előfordul...
- És honnan tudod, hogy épp összekeverted őket?
- A sógornőm meg szokta köszöni utána.

Rendőr fia a papának:

- Apu, Apu, nagyon fázom.
- Állj be a sarokba kisfiam. Ott 90 fok van.

- Hogy hívják a cigány jövendőmondót?
- ???
- Oláh Kurum.

- Miért nem grilleznek soha a kínaiak?
- Mert a rizsszemek lepotyognak a grillrácsról.