Kohn és Grün libakereskedők Oroszországban. Egy szép napon rendelet jelenik meg a libaárusítás betiltásáról. Kohn tovább folytatja az árusítást, le is tartóztatják és 3 évre ítélik.
Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy libával a hónuk alatt jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle:
- Mondd csak Grün, szabad már libákat eladni? Megszüntették a rendeletet?
- Dehogy is szüntették meg, a libák eladása még mindig tilos.
- Hát akkor te hogy mersz libákat árusítani?
- De kedves Kohn, én nem árusítok libákat!
- Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad előtt és egy libával a hónuk alatt jönnek el onnan?
- Félreértetted a helyzetet. Én csak feladtam egy hirdetést az újságban, hogy elvesztettem 50 rubelt és a becsületes megtalálót egy libával jutalmazom!

Kohn titkos megbízatást kap. Ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot.
Fel is száll a repülő és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza.
Harmadik nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

Két munkatárs, egy zsidó meg egy keresztény beszélget.

- Mondd csak, mitől vagytok ti olyan rohadt okosak? – kérdi a keresztény.
- Tudod, mi zsidók megesszük a hal fejét!
- Nahát, holnaptól én is kipróbálom ezt – határozza el a keresztény, és megegyeznek, hogy közösen vesznek egy halat mindennap és elosztják majd.
Így is lesz, már egy hete eszi a halfejet a keresztény, a zsidó meg a halat, amikor egyszer csak megszólal a keresztény:

- Te hogy a fenébe van az, hogy mindig én fizetek a halért?
- Látod, már kezdesz is okosabb lenni!

Egy tel-avivi iskolában megkérdezik a nebulóktól:
- Na gyerekek, ki tudja megmondani, ki volt Mózes?
Áron jelentkezik:
- Egy nagy balfácán!
- No de Áron! Nem szégyelled magad? Így beszélni a nagy ősünkről, Mózesról?
- De igenis balfácán volt! Mert miután átkelt a Vörös-tengeren balra fordult, pedig ha jobbra fordult volna, most a sok kőolaj mind a miénk lenne!

Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt kérdezi a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé?!
- Nézd, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

Kohn megy a sivatagban egy-egy téglával a hóna alatt.
Találkozik a Grünnel aki megkérdezi:
- Minek neked azok a téglák?
- Te nem érted? Ha megjelenik egy oroszlán eldobom, és akkor gyorsabban tudok futni.

Kiküldik a fiatal, agilis APEH ellenőrt a rabbihoz vizsgálatra, azon hátsó utasítással, ha lehet találjon hibát. Átnézi az összes papírt oda-vissza, de minden rendben. Mielőtt elindul, elkezdi faggatni még a rabbit:
- Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de mit csinálnak a megmaradó kenyérmorzsával a szertartás után? - Összegyűjtjük, átküldjük Weissnek, aki időnként macesz gombócot küld belőle vissza.
- És a lecsurgó gyertyaviasszal? - Összegyűjtjük, átküldjük Grünnek, aki időnként új gyertyát küld vissza belőle.
- Még egy kérdést engedjen meg: a metéléskor keletkező fitymahulladékkal mi történik?
- Természetesen azt is összegyűjtjük. És átküldjük az APEH-nek, akik időnként kiküldenek egy faszt.

A kisfiú rosszul tanul az iskolában, ezért az apja megfenyegeti, hogy ha továbbra is rosszul tanul, átíratja egy Keresztény iskolába. A srác nem veszi komolyan a fenyegetést, az apja viszont beváltja az ígéretét.
Csodák csodájára a srác az év végén szín ötös bizonyítvánnyal jön haza a Katolikus iskolából. Kérdezi is tőle az apja, hogy ez hogyan lehetséges. Mire a srác:
- Tudod apu, ketten vagyunk zsidók az osztályban, a másik a tábla fölött keresztre van feszítve. Itt nem babra megy a játék!

- Álarcosbál lesz az iskolában... Papa, szerinted milyen jelmezt vegyek fel? - kérdi otthon a zsidó gyerek.
- Nem szórjuk a pénzt drága jelmezekre fiam. Teszel a fejedre egy diót, és te leszel a diós metélt!

A szegény zsidó asszony elmegy a rabbihoz:
- Rabbi kérlek adj nekem tanácsot! Férjhez kellene adnom a lányomat, de nincs pénzem. Mit tegyek?
- Kérjetek kölcsön elegáns ruhákat, ékszereket, s így felöltözve utazzatok fel a fővárosba. Ott menjetek be egy elegáns ékszerboltba.
Nézelődés és válogatás közben tegyetek úgy, mintha valamit zsebre vágnátok, és siessetek ki az üzletből. A főnök utánatok rohan majd, és rendőrt hív. Megmotoztat benneteket, de persze nem talál semmit. Most következel te! Felháborodottan tiltakozol, bírósággal fenyegetőzöl. Az ékszerész, hogy elkerülje a botrányt fizetni fog, amennyit kérsz! Minden úgy történt, ahogy a rabbi jósolta.
Híre ment a furfangos tanácsnak a faluban. Nemsokára felkereste a rabbit egy másik szegény asszony:
- Nekem is van egy lányom, nekem sincs pénzem a kiházasítására. Mit tanácsolsz?
- Te is utazz fel a fővárosba a lányoddal, szépen kiöltözve. Menjetek be ugyanahhoz az ékszerészhez. De ti ne imitáljátok a lopást, hanem valóban hozzatok el egy értékes ékszert...
Az asszony és a lánya úgy tettek, ahogy a rabbi kitanította őket.
Zsebre vágtak egy drága gyöngysort, és kisiettek a boltból. A segéd utánuk akart rohanni, de a főnök rászólt:
- Kétszer nem dőlök be ugyanannak a trükknek. Hagyd őket futni!