Két székely vágja a fát télen a nagy hidegben, majd megkérdi az egyik:
- Te komám, hol van a füles sapkád?
- Tudod, amióta balesetem volt azóta nem hordom.
- Milyen baleseted volt?
- Megkínáltak pálinkával és nem hallottam.

Egy súlyos közúti baleset után magához térő gépkocsivezető első kérdése:
- Elnézést, hol vagyok?
Az ápolónő így válaszol:
- A tizenhatosban.
- Kórházban vagy cellában?

- Jean, ma este egy kedves, zenész barátom jön hozzám vacsorára.
- Rendben uram, akkor majd cintányéron tálalok.

Amit mindenképp érdemes tudni az operáról:

1. Az operában végig énekelnek. Ha valaki abbahagyja akár egy pillanatra is, hálából rögtön meg kell tapsolni.
2. Az operák alaptörténete a következő: két kövér ember szerelmes egymásba és a végén egyikük vagy mindkettő meghal. Őket kell a leghangosabban megtapsolni. Ha nem halnak meg, vígoperáról beszélünk.
3. Az operák általában nem szinkronizáltak, de a szereplők gesztusaiból is kitalálható a történet:
- ha mellükre szorítják a kezüket, mint Lajcsi: szerelmesek,
- ha a plafonra néznek: boldogok,
- ha a padlóra: szomorúak,
- ha pedig a kardjukat csapkodják: kardozni akarnak valakivel.
- a gonosz általában gonoszan néz, vagy ki van vastagítva a szemöldöke.
4. Aki a legmagasabb hangon énekel, az keresi a legtöbbet, mind a férfiaknál mind a nőknél.
5. Mivel az operákat régen írták, a szövegírók többsége szerencsére már nem kap pénzt az idióta
dalszövegekért.
6. A jó és a gonosz kövér nőket a ruhájukról lehet megkülönböztetni: a jó, kövér nőnek ugyanis általában jobban kivan a melle.
7. A zenészek nem azért vannak egy árokban, mert szar számokat fognak játszani, hanem azért, hogy látsszanak az énekesek.
8. Ne aggódjunk, senkit sem ölnek meg annyira, hogy a halála előtt ne tudjon még tíz percet énekelni!

Az idős hölgy felszáll a buszra. Egy úriember egyből felpattan, hogy átadja a helyét.
Erre a hölgy:
- De kérem, én előmelegített helyre nem ülök!
- Akkor üljön a jegesmedve faszára!
A hölgy megdöbbenve odamegy a sofőrhöz:
- Maga hallotta ezt?
- Hogyne.
- És nem tesz semmit?
- Mégis mit csináljak? Forduljak észak felé?

Egy pedagógiai szaklap pályázatot hirdetett fiatal tanárok számára.
A feltétel így szólt:
"Soroljon fel 3 indokot, amiért ezt a pályát választotta."
A díjnyertes válasz így hangzott:
"Június, július, augusztus."

- Tudsz kártyázni?
- Nem.
- Van lóvéd?
- Van.
- Akkor gyerek, megtanítunk!

Megy az orosz vonat Szibériába. Egyszer csak megáll. Az utasok kérdezősködnek:
- Mi történt?
- Mozdonyt cserélnek.
- Mire?
- Vodkára.
- És akkor hogy fogunk tovább menni?

- Részegen!

Az etióp kisgyerek horgászik. Kifog egy aranyhalat. Ne egyél meg, teljesítem két kívánságodat! Mire a kisgyerek:
- Só és bors.

- Nem volt nehéz Párizsban egyedül? Meg tudtad értetni magad? - kérdi egy férfi a barátját.
- Még a legnehezebb helyzetben is mindent megértettem. Az egyik bárban például csodaszép francia nővel ismerkedtem meg.
Üveget rajzoltam, mire ő bólintott, én pedig rendeltem egy üveg pezsgőt. Aztán tyúkot rajzoltam, ő bólintott és elmentünk vacsorázni. Egyszer aztán kivette a kezemből a tollat és ágyat rajzolt.
- És akkor mi történt?
- Akkor én bólintottam, bár ma sem értem, hogyan jött rá, hogy lakberendező vagyok!