Gyerek az anyjához:
- Anya, apa miért kopasz?
- Mert sokat gondolkodik.
- És neked miért hosszú a hajad?
- Na, menjél szépen játszani!

Sherlock Holmes szülőatyja, Sir Arthur Conan Doyle egyszer Franciaországban töltötte nyári szabadságát. Amikor hazafelé utazott, Párizsban beszállt egy bérkocsiba.
- Hová vihetem, Mr. Doyle? - kérdezte a kocsis.
- Elnézést, ismerjük, hogy tudja a nevem? - kérdezte a meghökkent író.
- Nem, uram még sosem. Viszont olvastam az újságban, hogy Marseillesben töltötte a szabadságát, és hát ez az a hely, ahol a Marseillesből érkezők szoktak kocsit fogni.
A napbarnított bőre azt sugallta, hogy éppen vakációról tér haza. A ruhája alapján egyből látni Önön, hogy angol és nem francia. Ezeket a részinformációkat összerakva végül arra a következtetésre jutottam, hogy Ön csakis Sir Arthur Conan Doyle lehet.
- Ez fantasztikus. Ön olyan vaslogikával rendelkezik, mint az általam kitalált Sherlock Holmes! - lelkendezett az író.
- Ugyan, ez azért túlzás - szerénykedett a taxis. - Az is sokat segített, hogy az egyik bőröndjén ott volt a neve.

Két matróz barkóbázik.
Mondja az egyik:
- Gondoltam!
Mire a másik:
- Szőrös?
- Nem!
- Akkor rum!

A fegyház igazgatójához beállít az egyik rab, és megkérdezi, hogy sportolhat-e a büntetése idején.
- Milyen sportágra gondolt elítélt?
- Rúdugrás, kötélmászás és tájékozódási futás.

Egy BMW 130-al ment a mellettem levő sávban. A nő a kormány mögött egészen közel hajolt a tükörhöz és festette a szemét.
Egy pillanatra nem néztem oda, csak hirtelen azt vettem észre, hogy a kocsijával jön át az én sávomba.
Annak ellenére, hogy meglehetősen férfias ember vagyok, mégis annyira megijedtem, hogy kiesett a kezemből a borotvám, amelyik kiverte a másik kezemből a szendvicsemet.
Miközben megpróbáltam a térdemmel az autómat a sávban tartani, leesett a telefonom a fülemről, bele a lábam között lévő forró kávémba.
A kávé kifolyt, megégette a legértékesebb testrészemet és megszakított egy nagyon fontos beszélgetést.
Na ezért utálom, ha a nők autót vezetnek!

A hölgy andalogva hallgatja a közönségnek hátat fordító zongoraművész játékát. Odahajol a párjához, és megkérdezi tőle:
- Szerinted is Mozart?
A férfi megvonja a vállát.
- Fogalmam sincs, de majd meglátod, ha megfordul.

Arisztid meghívja Taszilovat vendégségbe. A bulin tea van és kalács. Esznek isznak jól mulatnak míg végül marad 2 kalács. Egy kisebb és egy nagyobb. Elkezdik tukmálni egymásnak. Vegyél te arisztid! Á dehogy vegyél te Tasziló! Hosszas unszolás után Tasziló kiveszi a nagyobbat. Mire Arisztid megjegyzi:
- Tudod Tasziló ez most nagy bunkóság volt.
- Miért, te melyiket vetted volna el a helyemben?
- Természetesen a kisebbiket!
- Hát ott van...

- Mikor megszületek, fekete vagyok.
- Mikor felébredek, fekete vagyok.
- Mikor lesülök a napon, fekete vagyok.
- Mikor fázom: fekete vagyok.
- Mikor meghalok: fekete vagyok.

- DE TE!
- Mikor megszületsz, rózsaszín vagy.
- Mikor felébredsz, fehér vagy.
- Mikor rosszul vagy, zöld vagy.
- Mikor lesülsz a napon, piros vagy.
- Mikor fázol, kék vagy.
- Mikor meghalsz, lila vagy.
- És még van pofád engem színes bőrűnek nevezni?

Négy katolikus nő beszélget egy teadélutánon, arról mire vitték a gyerekeik.
Az egyik nő ezt meséli:
- Az én fiam pap. Amikor belép egy helyiségbe, az emberek Tisztelendő Úrnak szólítják.
A másik nő ezt mondja:
- Az én fiam püspök. Amikor belép egy helyiségbe, az emberek Excellenciás Úrnak szólítják.
A harmadik büszkén ezt mondja:
- Nem azért, hogy felvágjak, de az én fiam egy kardinális. Ha megjelenik valahol, az emberek Eminenciás Úrnak szólítják.
A negyedik nő csak ül csöndben és a teáját szürcsölgeti. A többiek kérdően néznek rá. Aztán ezt mondja:
- Az én fiam egy gyönyörű, 185 cm magas, izmos sztriptíztáncos. Amikor belép egy helyiségbe, az emberek csak ennyit mondanak: Te jó Isten!

A vakok jobban hallanak, a siketek jobban látnak, akinek az egyik lába rövidebb, annak a másik hosszabb.